Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alapengedelmesség

2012.09.11

Az alapengedelmességnél tisztázni kell, hogy nem szadista, ráncigálós módszereket kell elképzelni. A kutyát játékosan, pozitív megerősítéssel kell megtanítani a vezényszavakra. Lehet otthon tanítgatni azoknak, akik már nem kezdő kutyások, korábban részt vettek alap engedelmességi képzésen, de első kutyánál ajánlatos kutyaiskolába, vagy előtte kutyaoviba járni, hiszen a tapasztalt kiképzőktől nagyon sokat lehet tanulni, valamit a kutyának szüksége van a szocializációra, azaz a fajtársaival való kommunikáció elsajátítására.

A szocializáció az engedelmességi feladatoknál is szükségesebb!

A tanulási folyamat alatt szerelkezzünk fel bőségesen jutalomfalattal (érdemes beszerezni egy jutalom falat tartót is). Lehetőleg ne a kutyatápot használjuk, és olyan falatokat válasszunk, amit a kutya szeret, nem érzékeny rá a szervezete, és könnyen le tudja nyelni, nem kell rágnia. Ajánlatos virslit felkarikázni, sajtot, parizert vagy főtt hús darabokat adni. Később, amikor a tanulás átlép ismétlő fázisba jutalomként használhatjuk a kedvenc játékát is.

Itt fontos megjegyezni, hogy sokan beleesnek abba a hibába, hogy csak jutalomfalattal dicsérik a kutyát, és nem használnak más megerősítést, például labdát vagy a szóbeli dicséretet, és a kutya nem hajlandó csak jutalom ellenében teljesíteni a feladatot. Érdemes csak addig jutalomfalatot adni, amíg a kutya rá nem jön, hogy mit várunk el tőle, és fokozatosan elhagyni a falatokat, majd átváltani szóbeli dicséretre vagy a játékra. Ismétlésnél lehet néha adni falatot, de inkább játékkal érdemes motiválni.

Sok kutya van, akit játékkal nem igazán lehet motiválni. Ilyenkor mi a teendő?

-          - Kezdjünk el vele „rongyozni”: egy rongyot mozgassunk előtte, keltsük fel az érdeklődését, engedjük, had fogja meg, dicséret, és mehet vele játszani. Legközelebb húzzuk el az orra előtt a rongyot, de ne engedjük, hogy egyből megfogja, kicsit játszunk vele, és keltsük fel a zsákmányszerző ösztönét. Küzdjön érte, hogy megfoghassa, majd engedjük ráharapni. Tartsuk még, ne egyből kapja meg. Meg is lehet mozgatni a szájában a rongyot. Dicsérjük meg, és engedjük, had szaladjon el vele.

-          - Labdázáshoz érdemes olyat választani, ami elfér a kutya szájában, könnyen rá tud harapni, és van a végén egy zsinór, amivel meg tudjuk fogni. A rongyozásnál leírtakat próbáljuk ki, keltsük fel az ösztönét.

 

Mindig akkor hagyjuk abba a játékot, amikor a kutya már nagyon élvezi. Például a rongyozásnál játszunk vele, de úgy, hogy ne tudjon ráfogni. Húzzuk előtte egyre gyorsabban, azt lássuk a kutyán, hogy egyre jobban küzd, hogy megszerezze, majd hirtelen forduljunk meg, és rejtsük el a zsákmányt, majd sétáljunk el. Ezzel azt váltottuk ki benne, hogy nem küzdött eléggé a zsákmány után, és elszalasztotta, így legközelebb sokkal jobban fog dolgozni azon, hogy megszerezze. Fontos, hogy úgy rejtsük el a zsákmányt, hogy a kutya ne lássa. Dugjuk a zsebünkbe, a póló alá, akárhová, de villámgyorsan, hogy ne vegye észre.

 

Tanulás előtt érdemes a kutyát úgymond lefárasztani. Menjünk el előtte sétálni, futni, labdázni, hogy a felesleges energiát kiadja, és tudjon koncentrálni a feladatokra.

 

Nagyon fontos még megjegyezni, hogy átlagosan a kutyák öt percet tudnak koncentráltan figyelni, és tanulni. Nem szabad órákig „kínozni” a kutyát egy-egy feladat elsajátítására. Mindig akkor kell abbahagyni a gyakorlatot, amikor a legjobban, legszebben teljesítette. Két-három alkalommal elismételjük, ha harmadjára (eleinte nagyjából) szépen teljesítette, akkor vége van az napra a tanulásnak. Holnap lehet ismételni újra, és csiszolni rajta, hogy szebben, pontosabban, gyorsabban teljesítse, esetleg segítség nélkül, vagy kézjelre, de erről majd később írok.

 

Feloldás: Az engedelmességi gyakorlatoknál a kutyától figyelmet és koncentrációt követelünk meg, azonban az feladatok végét jelezni kell számára. Legyen a zsebünkben egy labda vagy rongy, mellyel hívjuk játszani a helyesen elvégzett napi feladat végén. Ezzel jelezzük számára, hogy jól teljesített,  vége van a koncentrációnak és kezdődhet a játék.

Ha a feladatokat „rituáléval” kötjük össze, vagyis: futás, engedelmesség, feloldás, a kutyában rögzül a folyamat. Tudja, hogy futás után nagyon oda kell figyelni, azonban ha ügyes nagyot játszhat, ezáltal jobban oda fog figyelni.

 


Alap feladatok

A vezényszavakat határozottan ejtsük ki, és minden alkalommal ugyan olyan hangszínben és hangsúllyal. Nem kell a kutyának gügyögni, és mondatokban beszélni, mert nem érti!

Behívás

Ez az első és legfontosabb lépés. El kell érnünk, hogy a kutya minden helyzetben behívható legyen. Kölyökkorban fontos megtanítani és érdemes mindig ismételgetni később is. Engedjük el a kutyát a kertben vagy egy bekerített, biztonságos területen. Lehetőleg ingerszegény környezetben, ahol nincs senki más rajtunk kívül. Adjuk ki a „gyere”, „hozzám”, „ide” stb. vezényszavak egyikét. Fontos, hogy ne ismételgessük mindig a parancsszót, maximum három alkalommal szabad elmondani. Amikor a kutya odamegy, kap egy jutalomfalatot, majd nagyon lelkesen megdicsérjük, és a „mehetsz” vezényszóval tovább engedjük szaglászni vagy játszani. Fontos, hogy legyünk nagyon türelmesek, ne kezdjünk el kiabálni vagy idegeskedni, esetleg magunkhoz erőszakkal odaráncigálni a kutyát. Mindig pozitív megerősítéssel dolgozzunk (azaz ne kényszer legyen a kutya számára a feladat), ugyanis így szívesen megtesz nekünk bármit, hiszen jó élményei származnak belőle.

Megjegyzés: amikor behívtuk, ne az legyen az első dolgunk, hogy rácsatoljuk a pórázt, mert azzal az rögzül benne, hogy „ha behívnak, odamegyek, és megyünk haza”.  Ha tényleg eljött a szaladgálás vége, és haza kell menni, akkor érdemes gyakorolni úgy, hogy behívjuk, jutalomfalat, dicséret, rátesszük a pórázt, megyünk pár métert, lecsatoljuk, és mehetsz vezényszóval elengedjük. Néhány ismétlés után rájön, hogy a behívás nem feltétlenül a játék végét jelenti.

 

 

Ültetés

Jutalomfalattal hívjuk a figyelmét magunkra. Előttünk áll a kutya, majd a jutalomfalatot közvetlenül az orra előtt, a lapockája irányában mozdítjuk hátrafelé. Közben nyalogathatja is a kezünket, mert érzi, hogy valami finomság van benne. Ha elkezd hátrálni a másik kezünkkel finoman nyomjuk le a fenekét. Amikor leült megkapja a jutalomfalatot, majd nagy dicséret. Ismételjük meg párszor, de a fenekét csak akkor nyomjuk le, ha nem nagyon érti mit várunk el tőle. Akkor, mikor nem kell már segíteni neki (lenyomni) mondjuk ki a vezényszót is: „ül”. Ismételjük meg két-három alkalommal, nagyon dicsérjük meg, és mehet a feloldás.

 

 

Fektetés

Az ültetéshez hasonlóan a jutalomfalattal rávezetjük a feladatra. A kutya előttünk áll, vagy ül (de nem vezényszóra, esetleg magától) és az orra előtt elhúzzuk a föld felé a falatot. Letesszük a kezünket a földre. A kutya ilyenkor próbálja megszerezni, és nagy valószínűséggel le fog feküdni, ekkor nyissuk ki a markunkat, és kapja meg a falatot. Ismételjük néhány alkalommal, majd vezényszóval is: „fekszik”. Három-négy ismétlés, majd mikor már nagyon szépen csinálja: dicséret, és feloldás.

 

 

Helyben maradás

Csak akkor érdemes megtanítani, ha legalább az „ül” vezényszóval tökéletesen tisztában van a kutya, különben nem fogja érteni. Guggoljunk a kutya elé, adjuk ki az „ül” vezényszót (ne kapjon falatot), majd adjuk ki a „marad” vezényszót. Várjunk pár másodpercet, majd nagy dicséret keretében adjuk oda neki a jutalomfalatot. Ismételjük a gyakorlatot az idő és a távolság növelésével, de nagyon figyeljünk oda a fokozatosságra. Első néhány alkalommal várjunk csak pár percet, majd a következőnél álljunk fel, aztán lehet tőle eltávolodni, később, ha nagyon jól megy, eltávolodni és várni néhány percet és így tovább, növelni a távolságot és az időt.

Ha eltávolodunk és odahívjuk magunkhoz azzal azt érjük el, hogy a kutya magától fel fog állni, és nem lesz 100%-ig megbízható a helyben maradása, ezért nagyon fontos, hogy midig menjünk vissza hozzá, várjunk néhány másodpercet, majd adjuk oda a jutalomfalatot.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

karpatitamasemil@gmail.com

(Tamás, 2013.09.10 21:11)

Üdv! Esetemben bátyám ex-bnőjének itthagyott kutyáját szeretném ÉN kicsit megnevelni, történetesen egy 5 éves németjuhász-golden retriever kutya. Az ül - fekszik parancsot sejti (összekeveri párszor) de csak játék vagy étel hatására. Kérlek adjatok tanácsot hogy mivel és hogyan kezdjek neki. Kertes házban lakunk, sokszor láncon van tartva mert nincs megtanítva a céltudatos territóriális ürítésre, ez lenne a fő indok ami miatt kérem a segítségetek, mindezek mellett szeretném, ha egy fegyelmezett kutya lenne belőle. Köszönöm!